Sziasztok!

Ma reggeli csodánk:

középső fiam kérdezte, hogy elvihetné-e azt a mini LEGO újságot az oviba, amit ajándékba kapott. Az egész kb. 5  x  5  cm. Mondtam, hogy jó, de nehogy elvesszen, mert akkor biztos szomorú lesz...Mentünk, mendegéltünk, mikor már majdnem az óvodánál voltunk, észrevette, hogy nincs meg. Nem volt idő visszafordulni, mert aznap volt a beiratkozás és kérték, hogy a  kisebbnek már reggel adjuk le a jelentkezését, mert a testvéreket előre veszik. Fiacskámnak nagyon konyult le a szája, hogy most mi lesz. Mondtam neki,  visszafelé a kicsivel figyelni fogunk,  de kérjük a jó Istent, hogy meg is találjuk. Félő volt, hogy nem lesz meg, mert fújt a szél, egy csomó pocsolya volt útközben, meg attól is  tartottunk, hogy egy gyerek felveszi.

Hazafelé megtaláltuk pont ott, ahol valószínűleg elhagyta.  Csacska fiam ott ugra-bugrált  odafelé. Csoda, hogy nem vitte el a szél, mint a mellette levő leveleket, virágszirmokat. Nagyokos kicsi fiam meg azt mondta: „még jó, hogy nem repült ki az autópályára, vagy egy sínre, vagy egy autó tetejére, ami mondjuk Ausztriába megy” :-)...

 

Sziasztok!
NAGYON KÖSZÖNÖM AZ IMÁKAT, jó lett a barátnőm hcg eredménye, biztatta az orvos, jövő héten kell visszamennie. Ő egy kereső lány, nagyon önzetlen és tele van szeretettel és nagyon meghatódott, mikor mondtam neki, hogy imádkoztok érte, hátha most így is megtapasztalja majd Isten szeretetét...Megköszönöm, ha máskor is eszetekbe jut és mondtok egy fohászt értük.

 

 Még tavasszal történt, férjem észrevette, hogy nem működik a kazán. Valami elektromos probléma adódott, amit nem tudott megoldani.
Felhívtam egy ismerőst, tud-e egy szerelőt ajánlani. Adott két számot, de azt mondta, inkább nézzük meg az interneten, mert szerinte hétvégén nem sokan mennek ki.

A neten volt is egy falunk beli szerelő, aki nagyon rendes volt, telefonos tanácsadást tartott. Ennek nyomán kiderült, hogy sincs gáz a házban. A szerelő azt javasolta, kérdezzük meg valamelyik szomszédot, hátha az egész utcában nincs gáz.

És itt a csoda:

mivel új lakók vagyunk, egyelőre csak egy szomszéd számát tudtuk, aki közölte, hogy náluk van gáz, de épp vendégeskedik náluk egy gázszerelő. A szomszéd és barátja át is jött. Kiderítették, hogy mi okozza a problémát, melyet azonnal orvosoltak is.

Mikor első gyermekemet vártam, Nagymama azt mondta, hogy milyen jó lenne ha lány lenne, mert neki is milyen jó Mamával. Másnap felhívott telefonon, hogy ne haragudjak, hogy ilyen butaságokat beszélt, a gyógyszer mondatta csak, igazából őszintén mondja, hogy ugyanúgy szereti mindhárom gyerekét és teljesen mindegy, hogy fiú-e vagy lány, úgy a legjobb, ahogy van, mert neki is úgy volt a legjobb...

Mindhárom fiunknál nagyon örült és alig várta, hogy felvigyük őket bemutatni, de azért mindig elmondta, hogy na, majd a következő biztos egy kislány lesz. Mielőtt "hazaköltözött" volna, a kórházban úgy mutatott be a szobatársának, hogy "ez az unokám 3 csodás kisfiú anyukája". Éreztem, hogy komolyan büszke rám és a családomra is. Mikor elment az égbe, kértem a közbenjárását, hogy nekünk is lehessen kislányunk.
Amikor megtudtuk, hogy újabb Babánk lesz, kiderült, hogy az orvosom rendelője átköltözött máshová, egész pontosan a 8-as busz Irhás árok megállójához. Ahogy az első vizsgálatra mentem a buszon imádkoztam, hogy minden rendben legyen. Egyszer csak megállt a busz a Farkasréti templom mellett. Nagyon megörültem, hogy akkor majd minden vizsgálat előtt "beköszönök" majd ide nagyszüleimhez, nagybátyámhoz és kérem a közbenjárásukat, hogy minden rendben legyen. Így is lett. Nagyon megnyugtató volt, hogy  tudtam, velem izgulnak...

Mikor az elején még egy 4D-s ultrahangon azt mondta egy orvos,hogy szerinte fiú, de nem  100%,akkor gondoltuk, ez  biztos pont így lesz jó. A Jánosban nagyultrahang volt a következő vizsgálat és előtte a kórház kápolnájához mentem imádkozni. Kértem Istent, csak akkor mondjon az orvos tippet a nemére, ha az úgy is van. Ne éljem bele magam másba, akár fiú, akár lány. Ahogy elindultam a kápolnából a vizsgálatra, akkor vettem észre, hogy az út mellett végig Nagymama kedvenc virágai vannak. Ezt jelnek éreztem, hogy velem vannak és könyörögnek értünk. Akkor mondta a doki, hogy kislány és én éreztem, Nagymamáék boldogan integetnek: "küldtünk  Nektek is egy kislányt". Attól kezdve egyre erősebben érzem,  kiimádkozták nekünk a kislányt, de nem mertem leírni. Gondoltam várjuk ki a végét. Kicsi volt a hitem.

Most, hogy látom gyönyörű Babácskánkat, már itt a bizonyíték. Tegnap eszembe jutott, hogy megköszönjem a közbenjárást és úgy éreztem velünk ujjonganak odafent, aztán lefeküdtem aludni és azt álmodtam, hogy a Nagyiék házában állunk és Nagymama jön haza. Odajött hozzám, megölelt én meg felébredtem és leírtam Nektek, hogy milyen csodában volt részem. Nagyon hálásak vagyunk a jó Istennek ezért az új kis /nagy Csodánkért!!!