Most, hogy melegon süt a tavaszi nap, s már a nyaralást tervezgetjük, eszembe jutott egy tavalyi történet.

 Utolsó nyaralós napunk lévén, gondoltuk, hogy valahol elköltünk egy finom ebédet. Nem akartunk sokat költeni, de hát ez a Balatonon elég nehézkes...Mindenütt tömeg és égbe szökő árak. Eszünkbe jutott, hogy tavaly keresztmamám meghívott minket egy étkezdébe Füreden és nagyon dicsérte, hogy milyen olcsó és jó. Gondoltuk elindulunk, megpróbáljuk megtalálni. Magamba imádkoztam ne az legyen, hogy csak keringünk ide-oda és a végén mégis valami méreg drága helyen veszünk valamit.
Elsőre megtaláltuk. A férjem vezette autó egyenesen oda vitt. Kértem három adagot az egyik fajta finom ebédből, gondoltam ennyi kell ötünknek. Mikor megláttam, hogy mekkora egy adag, gyorsan szóltam, inkább csak ekettőt kérünk. Képzeljétek, így  négy óriás rántott husit kaptunk körettel, ami bőven elég volt mindannyiunknak. Na, gondoltam, ha már ennyit segített nekünk a Gondviselő, akkor már azt is megkérem, hogy találjunk egy jó kis helyet, ahol elfogyaszthatjuk az ebédet. Mivel Füred strandja olyan, hogy 500Ft/óra a parkolás reggel 8-tól éjfélig, hát oda nem mentünk, hanem inkább felfelé. Nem telt el 5 perc sem, rögtön találtunk egy parkot, parkolóval. Volt ott pad asztallal, mellette kuka, hogy ne kelljen messzire vinni a szemetet és volt ott még egy hiper-szuper játszótér is a gyerekeknek. Az asztal épp árnyékban volt, de így is megittuk gyorsan az összes vizünket. Férjem felfedezte, hogy a parkon túl egy temető van. Na, gondoltam, ha temető van, akkor biztos víz is. Átslattyogtam oda és teletöltöttem jéghideg vízzel a flakonunkat, így mindent megkaptunk, ami egy csodás búcsúebédhez kellett nekünk. Nagyon éreztem a Gondviselést a nyaralásunk miden pillanatában!

 Egy nagy csoda hugom végtelen türelme ahogyan kedvesen és szeretettel segít nekem a GYES utáni újrakezdésben. Nagyon nehéz ez az időszak de ő megkönnyíti. Fantasztikus érzés, egy NAGY-tól tanulni. Felnézek rà,mert Ő tényleg zseniàlis pedagógus. Olyan értékeket, annyi tudàst ad a gyerekeknek s teszi mindezt olyan alàzattal, ami komolyan mondom a mai vilàgban sajnos ritka. Érdemes lenne mobiltelefonnal felvenni s a diàkoknak embereknek mutogatni: így kell ezt csinàlni. Egy szó mint szàz, büszke vagyok rá s köszönöm hogy tanulhatok tőle. Sokszor gyereknevelésben is olyan tanàcsokat ad ami nagyon hasznos szàmomra! Köszönöm ezt a csodàt!

Ja...és ami a legfontosabb csodàm s ami mostansàg különösen nagy kincs számomra, hogy a legjobb baràtnőim a testvérkéim! Annyi bàtorítást és szeretetet kapok tőlük ami feltölt!

 Tegnap esti csodám,hogy kaptam az uramtól egy csodaszép virágot! El kellett mennünk a vásárolni, s már a bejáratnál kiszúrtam magamnak a meseszép lila virágot. Gondoltam majd meggyőzőm férjemet vegyünk egyet hiszen az ára is elég vonzó.

Erre...még mielőtt kettőt szóltam volna már kérdezte is:''Melyiket választod? Arra gondoltam meglepnélek.'' Úgy meghatódtam, mert nem gyakori az ilyesmi. 

Szóval ez tényleg csodaszép csoda.  Istennek legyen hála érte.

Tegnap el kellett intéznem a kocsi papírjait de a gyerekeket is magammal kellett vinnem. Korán indultunk, hogy ne legyenek sokan.

Mikor megérkeztünk a biztonsági őr kedvesen kezembe nyújtott egy cédulát rajta az információval: 7-en vannak előttünk. Sebaj...gondoltam pikk-pakk megy a sor.

Sajnos nagyon lassan ügyintéztek én meg kezdtem kifogyni a csendes játék ötletekből. Már többen nézni kezdtek minket s még magamban dühöngtem is...hiszen jól viselkednek a gyerekek.

Aztán... egyszercsak odajött hozzám a biztonsági őr s kedvesen átnyújt egy papírt mondván elment egy ember s leadta a sorszámát. Ránéztem a táblára s hát a soron következő számot kaptuk.

Bent úgy fogadtak, hogy na végre láthatnak engem, mert előttem egy hölgy mondta, hogy van kint egy anyuka négy gyerekkel. milyen szépen neveli őket, csöndben vannak stb. Ott bent is dícsértek milyen aranyosak kedvesek s ritkán látni manapság ilyesmit.

Nagyon meghatódtam és igazi csodaként éltem meg.