A jó pedagógus csodát tesz

Találtunk egy fantasztikus úszásoktatót! Hatvanegynéhány éves, irtó fiatalos, szigorú, de kedves hölgy. A többiek baba koruk óta úsztak, nem volt probléma betenni a fejüket a vízbe,  .  Az én kislányom először pár órát nagyon nehezen  viselt de igyekezett mindent megtanulni. Hihetetlen bátor és szófogadó volt, a tanárnő is csak ámult és bámult, hogy milyen gyorsan halad. Most ott tartunk, hogy alig várja a következő alkalmat.

Ezután fiam is elvittem. Nem akart beállni, de mivel muszáj volt, egy hirtelen ugrással benn termett a vízben, csak arra nem számÍtott, hogy ott már mély. Kapálózott, majdnem megfulladt. A tanárnő villámgyorsan kimentette. Ezután még kis megszakÍtással végigcsinálta az órát. Később beszéltem a tanárnővel, hogy elnézést kérjek viselkedéséért, de ő  legnagyobb meglepetésemre, azt mondta, hogy:

 1. A fiucska nem tudhatta, hogy ott mély a víz és nem szabad beleugrani,

 2. Soha nem látott ilyet. Más gyerek az eset után ordÍtva menekül és nem hajlandó bemenni a vízbe

 3. Óriási önuralma lehet a gyereknek. Ő egy kis hős, aki gyorsan meg fog tanulni úszni.

 A tanárnő kérte, hogy ezeket tolmácsoljam otthon. Képzeljétek, a  fiam eljött újra úszni és láttam, hogy kezdi jól érezni magát , esti imánál meg is köszönte, hogy jó volt az úszás. Azt hiszem, akinek az utóbbi időben meséltem a gyereknevelés küzdelmeiről, elismeri, hogy mindez csoda és tényleg Csaba testvérnek van igaza, aki azt mondja, a gyerekekből csak kiszeretni lehet a jót. Végre egy pedagógus, aki nem azt nézi, ami nem megy, hanem meglátja a pozitívumokat!