A világ legszebb városa

Szomorú voltam, mert a barátnőimmel már ezer éve megbeszélt találkozót az utolsó percben lemondta mindenki. Csak úgy viccesen megjegyeztem a Férjemnek, hogy már olyan régen voltunk el kettesben, menjünk el és hagyjuk anyukájára a gyerekeket. Úgy is már mondogatta a gyerekeknek a nagymama, hogy nemsokára nála alszanak majd, csak még meg kell beszélni. Gondoltam itt az alkalom, kérdezzünk rá. Azonnal igent mondott, így egy meseszép péntek estét tölthettünk el az Urammal kettesben.

 Sétálgattunk a Váci utcában és jó érzés töltött el bennünket, hiszen bármerre mentünk is azt láthattuk, hogy Budapest él és igenis vannak turisták, aki szeretik és méltán szeretik. Olyan nagy élet van este a belvárosban, amit csak ajánlani tudok mindenkinek. Tangótáncosok a Vigadó tér előtt, hegedű művész a Vörösmarty téren, citerás bácsi az egyik eldugott utca sarkán és számtalan fiatal, akik csak úgy, nem is a pénzért, inkább a hangulat miatt játszanak, énekelnek…. Fantasztikus élmény.! Ez apró öröm ismét egy csoda volt, mert már tényleg kezdtem elhinni, hogy nálunk (Magyarországon) csak rossz dolgok történnek.