Befogadtatok. Velem tettétek.

 

Mindig újra tapasztalom, milyen nagy is a Gondviselő szeretete! Minden nap reggel is és délután is kb.egy órás kör, amíg elviszem a gyerekeket suliba, oviba. Most, hogy ilyen esős az idő és hullik bőven csapadék, egyetlen egyszer áztunk meg, azt is úgy, hogy a nálunk vendégeskedő Ági itthon maradt pici lányommal, így én gyorsan hazaértem miután letettem a fiúkat. .Mindezt úgy úsztuk meg, hogy minden este nézem az előrejelzést és mindig azt mondták hú, most senki ne hagyja otthon az ernyőjét, holnap is jelentős mennyiségű csapadék fog hullani. Hullott is, de megvárta, hogy előbb mind fedett helyen legyünk...
Más! Ma úgy alakult, hogy nagy fiunk sulijában programot szerveztek, de valahol az információáramlás elakadt, így nem tudtuk,  hogy ezen szülőknek is illik ott lenni. Bár csak ma reggel derült ki, férjem meg tudta oldani, hogy az ovisokért elmenjen, így én a picivel az iskolába mehettem. Ez így hallva talán nem nagy szám, mégis éreztem benne Isten minden akadályt megoldó szelíd szeretetét.
Így volt ez, míg Ági velünk volt. Megtapasztalhattuk milyen jó mást befogadni, segíteni, mert ezt sokszorosan visszakapjuk.