Csodák sokasága, csak észre kell venni

Hála és köszönet az imáitokért. Kisfiunknak hasi ultrahangon megállapították, hogy a nyirokcsomói vannak kicsit megduzzadva, de ez hajlam kérdése, ki fogja nőni. Azt mondta az ultrahangos, hogy ettől nem kell megijedni, ez gyakran előfordul, sok kiváltó oka lehet. Csodaként éltem meg, hogy az Úr a Bethesdába irányított minket. A kedves és megnyugtató légkör nagyon sokat számított. Négy gyerekkel mentem, így különösen nagy ajándék volt az orvosok kedves hozzáállása. Nagy, nagy csoda volt számomra még, hogy éppen az épület előtt tudtam parkolni. Igazából az odajutás és a parkolás miatt én jobban féltem mint attól mi lesz a vizsgálaton. Végig azon izgultam, hogyan fogom a kocsit valahová elvarázsolni... Mondtam is a gyerekeknek, hogy itten csak a csoda segíthet. Végül nem is tudtam behajtani abba az utcába amit kinéztem magamnak, mert teljesen meg volt telve... Így mindent egy lapra tettem fel, behajtottam, a kórház utcájába, és láss csodát ott várt minket a hely éppen a bejáratnál. Bár... éppen, hogy be tudtam állni, mert nagyon szűk az utca, ebből az ívből be lehetett állni, de a másik oldalon egy óriási teherautó állt, s ha mellőlem eláll az éppen ott parkoló autó akkor nem tudok nagy ívben kiállni, s ottmaradunk. Kértem az Urat, ha lehet akkor addig álljon el a teherautó amíg mi bent vagyunk a kórházban. Beérve a kórházba, mint már írtam nagy csodaként éltem meg a kedves mosolygós arcokat, a végtelenül nyugodt légkört, mely az én gyermekeimet is lelassította. Fél rával hamarabb érkeztünk és képzeljétek, 10 perc várakozás után mégis fogadtak minket. Ismét nagy csoda. S képzeljétek, mikor kiértünk a parkolóba teljesen üres volt az utca. Olyan nagyot kacagtam, hogy még a gyerekek is csodálkozva kérdezték miért nevetek. Mondtam, hogy a jó Isten nem bízza a véletlenre a dolgot, egy csepp félelmet sem akar nekem szánni, így elintézte, hogy kényelmesen kiálljak a kocsival. Abban a pillanatban, már indexeltek is a helyemre, illetve egy autó várakozott a parkolásra a tulsó oldalra. Istennek legyen hála!

Csodaként éltem meg, hogy hugi gyerekei nagyon jól érezték magukat nálunk. Olyan jó volt velük lenni és látni, milyen kis okos és ügyes csapattá válnak. Olyan egység volt köztük, hogy az urammal egészen meghatódtunk. Isten nagy csodája, hogy ilyen szép nagy családot adott nekünk, hogy családon belül is ennyire jól megértik egymást a gyerekek és tanítják egymást a szépre s jóra. Csak egy apróságot kiemelve. Palacsintát sütöttem nekik és hát... mit is mondjak nem várták meg míg elhül a palacsinta..:) Nagyon ízlet nekik, de olyan szépen várták a sorukat és nem volt veszekedés. Sőt... segítettek nekem szórni, kenni stb.

Tegnap anyósom ránézett a barackfára és közölte, le kellene szedni s be kellene főzni, mert itt van az ideje. Főtt a fejem, de mondtam neki, ne aggódjon majd megcsinálom. TUdtam, hogy ő a hétvégén el szeretne utazni anyukájához, hétközben meg dolgozik, nem ér rá. Na... gondoltam feldobtam magamnak a labdát, most majd győzzem elkapni. Hallgattam a rádiót ebédkészítés közben (mellékes csoda, hogy a kertünkből szedett zöldségekből /hagyma, paradicsom, paprika/ készítettem lecsót) és szó mi szó kicsit elkenődtem, mikor bemondták délután esni fog az eső... Na... most mi lesz a délutáni szüreteléssel. Ekkor jött az újabb csoda, Isten sugallata, szedjem le a barackot addig míg férjem hazajön ebédelni. Spuri le a kertbe és képzeljétek 10 perc alatt két jó nagy rekesz barackot szedtem.  A lényeg a lényeg, hogy pici lányom sikerült elaltatnom és míg aludt kimagoztam a barackokat, ledaráltam és befőztem. 12 üveg lett belőle, több mint 7,5kg. Anyósom nagyon meghatódott este, mikor hazaérve látta, hogy eltettem a barackokat. Istennek legyen hála.

Ezen a napon történt, hogy felhívtam egy közelünkben lévő fogászatot, tudnának-e fogadni. Álmomban sem mertem volna gondolni, hogy még aznap, vagyis tegnap fogadnak. Esti időpontot kaptam, így még a gyerekek vigyázása miatt sem kellett aggódnom. Persze a zizi bennem volt milyen lesz az orvos. Sajnos  szokásos dokink már nem tudott nekem helyet szorítani, de a fogam csak fájt s nem akartam, hogy baj legyen a nyaralásunk alatt. No elmentem és gyerekek... mint egy álom olyan volt. Egy nagyon fiatal kis dokinénim volt, de olyan ügyes, hogy pikk-pakk megcsinálta a dolgot. Érdekes volt, hogy egészen fekvő pozicíóba helyezte a széket és úgy kezelte a fogamat. Éppen azon voltam, hogy felajánlom a fájdalmaimat, de képzeljétek, még az injekciót sem éreztem.:) Csoda, csoda, csoda. 

Utána elmentem fodrászhoz, ahol ismét meglepett a jó Isten, mert egy nagyon kedves és ügyes fodrászt adott nekem. Vallásos lányka, aki végig olyan pozitív és mosolygós volt, míg vágta a hajamat, hogy komolyan mondom az ember lánya úgy érezte mégiscsak fantasztikus az élet. Bizony mindenkinek ilyennek kellene lenni. Csodásra vágta a hajamat, ami nálam szintén csoda számban megy, mert az utóbbi időban valahogyan soha nem úgy sikerült a hajvágás ahogyan azt én szerettem volna. :)

Aztán csoda volt számomra még, hogy múlt héten elmentem a Hádába és sikerült egy-két fantasztikus darabot vennem. No a csoda akkor jött, amikor a 20 felpróbált ruhából 19 jól állt rajtam. Vicces volt, mert most azon kellett törnöm a fejemet, melyiket válaszam a sok jó közül. Hála és köszönet a sok elismerő szóért amit a fogyásom kapcsán kaptam tőletek, egy év alatt sokat fogytam és végre boldog vagyo a bőrömben.:) Fájt a szívem az otthagyott darabokért, de este az interneten olvastam, hogy 50% leárazás lesz másnaptól a Hádában. No, uccu neki, útrakelltem másnap is és olyan zseniális darabokat vásároltam, hogy érdemes volt 45 percet sorbaállni a pénztárnál. Csodaként éltem meg, mert nem , hogy nehezen tudok vásárolni, de szívem is fájni szokott egy-egy drága ruháért. 

Újabb csoda, hogy fürdőruhát kellett vásárolnunk, hiszen új alkatomról a tavalyi rucim a szó szoros értelmében lecsúszott.:) A Dechatlonban ugyan találtunk, de olyan drága volt, hogy nem akartam annyi pénzt kidobni. Képzeljétek jött egy ötletem mi lenne ha megnéznénk a Sárkányban is. No, ott feleannyiért megtalátam álmaim fürdőruciját, ami csak rám várt, mert összesen 1db volt belőle, az is éppen az én méretemben. MI ez ha nem csoda?:)

Másik csoda az urammal történt. A salátánk leérett és újat kellett vetni. Szívta a fogát, hogy mikor ültesse, hiszen nagy volt a szárazság a múlt héten. Végülis elvetette, s képzeljétek attól a naptól kezdve csak úgy zuhogott az eső és már ki is keltek a salik. Szép picikék, de már biztosan megmaradnak.:)

Szegénykém, nagyon sokat idegeskedik a munkája miatt, elég sok a munka és kevés az ideje. Szóval elég letört mostanság. Igy különösen nagy öröm volt számomra és óriási csodként éltem meg, ahogyan az Úr megajándékozta Őt. Nagyon régi és rossz telefonja volt, s most adódott egy lehetőség, hogy vegyen  egy újat magának, tényleg fillérekért. Neki nagyon nehéz örömet okozni, de azzal, hogy megkapta ezt a telefont s az a telefon olyan mintha neki tervezték volna, végtelen boldogság lett úrrá rajta. Én meg az ő boldogságának örültem.