Nagymama az égből

Mikor első gyermekemet vártam, Nagymama azt mondta, hogy milyen jó lenne ha lány lenne, mert neki is milyen jó Mamával. Másnap felhívott telefonon, hogy ne haragudjak, hogy ilyen butaságokat beszélt, a gyógyszer mondatta csak, igazából őszintén mondja, hogy ugyanúgy szereti mindhárom gyerekét és teljesen mindegy, hogy fiú-e vagy lány, úgy a legjobb, ahogy van, mert neki is úgy volt a legjobb...

Mindhárom fiunknál nagyon örült és alig várta, hogy felvigyük őket bemutatni, de azért mindig elmondta, hogy na, majd a következő biztos egy kislány lesz. Mielőtt "hazaköltözött" volna, a kórházban úgy mutatott be a szobatársának, hogy "ez az unokám 3 csodás kisfiú anyukája". Éreztem, hogy komolyan büszke rám és a családomra is. Mikor elment az égbe, kértem a közbenjárását, hogy nekünk is lehessen kislányunk.
Amikor megtudtuk, hogy újabb Babánk lesz, kiderült, hogy az orvosom rendelője átköltözött máshová, egész pontosan a 8-as busz Irhás árok megállójához. Ahogy az első vizsgálatra mentem a buszon imádkoztam, hogy minden rendben legyen. Egyszer csak megállt a busz a Farkasréti templom mellett. Nagyon megörültem, hogy akkor majd minden vizsgálat előtt "beköszönök" majd ide nagyszüleimhez, nagybátyámhoz és kérem a közbenjárásukat, hogy minden rendben legyen. Így is lett. Nagyon megnyugtató volt, hogy  tudtam, velem izgulnak...

Mikor az elején még egy 4D-s ultrahangon azt mondta egy orvos,hogy szerinte fiú, de nem  100%,akkor gondoltuk, ez  biztos pont így lesz jó. A Jánosban nagyultrahang volt a következő vizsgálat és előtte a kórház kápolnájához mentem imádkozni. Kértem Istent, csak akkor mondjon az orvos tippet a nemére, ha az úgy is van. Ne éljem bele magam másba, akár fiú, akár lány. Ahogy elindultam a kápolnából a vizsgálatra, akkor vettem észre, hogy az út mellett végig Nagymama kedvenc virágai vannak. Ezt jelnek éreztem, hogy velem vannak és könyörögnek értünk. Akkor mondta a doki, hogy kislány és én éreztem, Nagymamáék boldogan integetnek: "küldtünk  Nektek is egy kislányt". Attól kezdve egyre erősebben érzem,  kiimádkozták nekünk a kislányt, de nem mertem leírni. Gondoltam várjuk ki a végét. Kicsi volt a hitem.

Most, hogy látom gyönyörű Babácskánkat, már itt a bizonyíték. Tegnap eszembe jutott, hogy megköszönjem a közbenjárást és úgy éreztem velünk ujjonganak odafent, aztán lefeküdtem aludni és azt álmodtam, hogy a Nagyiék házában állunk és Nagymama jön haza. Odajött hozzám, megölelt én meg felébredtem és leírtam Nektek, hogy milyen csodában volt részem. Nagyon hálásak vagyunk a jó Istennek ezért az új kis /nagy Csodánkért!!!