Zsúr

Már egy jó ideje görgettük magunk előtt a feladatot, hogy zsúrt szervezzünk a fiúknak, tavaly még azt mondtuk kicsik, de idén beígértük nekik. A nagyobb fiunknak ugye év elején lett volna aktuális, de mivel akkor már nagyon  kis huga érkezésének tüzében égtünk, hát elnapoltuk a dolgot.
 Közben eljött az öccs szülinapja is és kérdezte, hogy kit hívhatna meg.  Gyerekeink persze látják, hogy az ovistársak meg az iskolások sorba rendezik a zsúrokat, így úgy döntöttünk, hogy akkor rendezünk egy közöset, hisz úgy igazságos. Múlt vasárnap egy gyors döntés volt, legyen ezen a héten pénteken. Felhívtam a 2 legjobb barát szüleit, hogy ők pl. ráérnek-e, és kiderült, hogy a nagyobb barátja csütörtökön elutazik, így ő biztos nem jön. Nem baj, gondoltam nagyon csúnya módon, egy gonddal kevesebb, így is lesznek elég sokan... Már épp elkészítettem a meghívót, mikor az elutazó barát apukája felhívott, hogy tudja  nagy szemtelenség, de nem tudnánk-e csütörtökön megtartani a zsúrt, mert akkor a fia mégis eljöhetne?
Na, gondoltam fel van adva a lecke, így se sok idő van addig, de hát szegény fiú, ha ennyire fontos neki, hogy itt legyen, hát megoldjuk. Van egy rosszcsont gyerek is az iskolás fiú csoportjában, akivel ugyan nincsenek nagy barátságban, de ő meghívta anno... Erősen gondolkoztam, hogy mi legyen, végül még  pluszba őt is meghívtuk és nem is volt semmi galiba.
A csoda az volt a történetben, hogy olyan simán ment a szervezés,  ilyet még nem láttam. Készítettem szuper kalózos meghívót, meg kalózszemfedőhöz szuper sablonokat találtam, + rengeteg ötletet játékokhoz, férjem kampókézötlete is zseniálisra sikeredett, így ripsz-ropsz,meg is szerveződött az egész. Többen mondták, hogy ilyen jó kis zsúron még nem voltak. Tudom ám, hogy ez nem a mi érdemünk, hanem a Gondviselő besegített, ha már rugalmasnak találtattunk:-)