Isten ege alatt a nyugalom szigetén

A hétvégén lementünk a tanyára és lent is aludtunk. Sátoroztunk, de nagyon jó volt. Különleges élmény földön aludni, hajnalban ott kint a nyugalom szigetén kelni és pirkadatkor a napfelkeltét nézni. Csodálatos érzés nézni a tájat, gyönyörködni az őzikékben, a friss fű illatát magunkba szippantani, no és mosolyogni a másik kialvatlan frizimiskáján. Végre úgy beszélgetni 1 órát, hogy senki nem szól bele, nem akar mást csinálni stb. Semmi telefon, semmi internet csak a természet és mi.

Tegnap este zuhogó esőben  sütögettünk, de még ez is jó volt. Külön poén, hogy valamiért nem sikerült a húsokat megsütni a grillsütőn. Most mi legyen? Mint szigotú anyuka persze hallani sem akartam arról, hogy másnapra meghagyjuk nyersen, hiszen hűtő híján az tönkremegy...Mi jut hát az eszembe? A melegszendvics sütő. Nevetni fogtok, de abban pillanatok alatt finomra, tökéletesre sültek a húsok. Mi ez ha nem csoda!

Az egyik kedvenc virágom a napraforgó. Idén megint meglepett egy minket. A gaz között kinőtt és még szebbé  teszi a tanyánkat.