Cselekvő szeretet

Egy nagy családban az édesapa evesztése szinte elviselhetetlen fájdalom feleségnek, gyermekeknek, szülőknek és minden szerető rokonnak, barátnak egyaránt.

Szív melengetők és könnyszárítók a sok együttérző ember ölelései, vígasztaló szavai. Ezek azonban lassan elmaradoznak…

A hétköznapok megszokott feladatai, a család megváltozott életével járó sok új tennivaló ideig-óráig eltereli a figyelmet a megváltozhatatlanról…

Az épülő ház egyre sürgetőbb munkái, a hatalmaskodó hivatalok és bankok többnyire rideg, bürokratikus ügyintézése folyamatos robotot igényel…

Reményt ébreszt a tavasz, majd a kora nyári meleg…de mi lesz majd, ha vége az ovodának, iskolának?

Hogyan lehet négy kisgyermek életét, gondolatait eltéríteni Apa fájó hiányától?

És akkor…sorjáznak a gondviselő Isten kis csodái.

Unokatestvér, jó barát, munkahely néhány napos nyaralásokat ajánl a Balatonnál és jó barátok jönnek, hogy az anyukával együtt terelgessék nyaraltassák a gyerekeket az üdülőkben.

Talán a legmeghatóbb, mikor levél érkezik egy ismeretlentől (ki a Nagycsaládos Egyesületen keresztül értesült a család tragédiájáról), hogy fizető vendégekre kialakított balatoni nyaralóját szeretettel átadja egy hétre. A csodálatos környezetben fekvő, minden igényt messzemenően kielégítő nyaraló felejthetetlen élményt nyújtott a családnak. A búcsúzáskor Dr Horváth Andrással beszélgetve igazi tanúságtételét kaptuk a kersztényi szeretetnek. Öröm volt hallani, hogy (kicsi a világ) városmajori templomi barátaink piarista osztálytársa volt a család jótevője.