Áldott hétvégi krándulás

Hétvégén középső fiam névnapja volt, s hamarosan itt a gyereknap is. A rokonsággal azt beszéltük, hogy gyermek-vasutazni megyünk. Nagyon mondták a rossz időt, készültünk is mindenféle túrabakanccsal, széldzsekikkel ill. esőkabátokkal,mert még a Hűvösvölgyi nagyrétre is el akartunk kirándulni...Nemhogy nem volt borult, ragyogóan sütött a nap, még pólóban is melege volt a gyerekeknek. 10-kor találkoztunk és 15 órára értünk vissza. Kb. egy 1/4 órát még búcsúzkodtunk, majd becuccoltunk a kocsiba és elindultunk. Ahogy elindultunk lefelé, (nem viccelek!) 1 percen belül már csöpörgött, mire a Sváb hegyi megállóhoz leértünk, ami ugye max.5 perc, már úgy hömpölygött a víz lefelé az úton, hogy csak lassan tudtunk haladni. Biztos Ti is tapasztaltátok, mint egy özönvíz. Ezt úsztuk meg, illetve ettől óvott meg a jó Isten ilyen precízen. 

Még reggel megimádkoztam, hogy minden rendben legyen. Hát nemcsak az eső került el minket, de a magunkkal hozott ebédet is őrangyal vigyázta. Fogpiszkálóra tűzött fasírtgolyókat ígértünk  a gyerekeknek, amihez vettem pici mozarella golyókat. Szépen teletettem a tálcát a fasírttal, aztán gondoltam annyi felé osztom a golyókat, ahány husi van. Hát nem pont annyi golyó volt a zacskókban, mint amennyi fasírt a tálcára kifért??? :-)