Napi csodákAz ima meghozza a csodát
Eltelt egy fél év és ez a rovat hiába várta a megörökített csodákat. Pedig olyan nincs, hogy nem történnek csodák, hogy senki se érezze a váratlan öröm melegét, hogy ne oldódjon meg valahol egy szorongató nehézség, bonyodalom.A nyár szinte mindenkinek a pihenés, a szabadság ígéretét jelenti. Mi is azt terveztük, hogy elmegyünk a tiroli hegyekbe kirándulni, kalandozni, gyönyörködni a zöld számtalan árnyalatát megmutató erdőkben, mezőkben. Szívni a jóízű, friss levegőt, hallgatni a kristálytiszta patakok csobogását, a fenyvesek susogását.
Már nem volt messze Tirol határa, mégsem értünk el a célhoz. Máig rejtély mi és hogyan történt. Az autó az autópálya szilárd burkolata mellett haladt egy ideig, majd egy hangszigetelő fal beton talapzatához csapódott 100km/óra sebességgel. Első csoda.
Nagy nehezen kiszálltam, hogy segítsek nyöszörgő feleségemnek kikerülni a kocsiból mert a motorház már füstölt. Száguldottak el mellettünk az autók, de már égett az aljnövényzet is. Egyszer csak ott termett egy kedves házaspár, kikkel végre sikerült kiemelni és hátrébb vonszolni feleségemet. Mire sietve kidobáltam a csomagokat, hogy hozzáférjek a poroltóhoz, már jött egy segítő hatalmas poroltóval s így sikerült eloltani a tüzet. Ekkorra megérkezett a nagyon segítőkész rendőrség és a mentő is, mely a közeli kisvárosba vitte feleségem , ahonnan rögtön helikopter vitte tovább egy országos klinikára. Talán olvasva ez borzasztó, de sokkal emlékezetesebb (mondhatom csodásabb), hogy nem haltunk meg. Hogy gyorsan jött segítség (pedig egy égő autó fel is robbanhat).. Hogy a helikopter olyan klinikára szállította feleségemet, mely az ilyen gerincsérülésekre szakosodott. 
Második csoda.
Két gyermekünk pár órával a baleset után már ott volt velünk a klinikán, 480km-re Budapesttől. Miközben az orvosok három súlyos életmentő műtétet hajtottak végre feleségemen, gyermekeink riasztottak minden elérhető rokont, ismerőst, hívőtársat a templomból. Imahadjárat kezdődött. Az intenzív osztály rendkívül együtt érző orvosai, nővérei aggodalmas arca, a fejhez, testhez csatlakozó számtalan cső és vezeték és a duruzsoló műszerek mellett szívszorító lassan teltek az órák, majd napok. Orvos vejem azonnal kapcsolatba lépett telefonon az operáló és intenzív osztályos orvosokkal, de jósolni senki se mert. Egyre több ima, szentmise, könyörgés ostromolta az eget, a Szentcsaládot. Feleségem egy hét után hirtelen sokkal jobban lett, pár órával azután hogy az ügyeletes orvos még hosszú intenzív kezelést és végtag bénulást prognosztizált. Elméje kitisztult, tudta mozgatni végtagjait, mosolyogva beszélt velünk. Könnyezve adtunk hálát a csodás változásért. Nagyon sok jó ember imája az orvosokat is meglepően igen gyors javulást hozott. Pár nap múlva már sétáltunk a folyosón és a tizennegyedik napon megjött a Máltai Szeretetszolgálat mentője. Hazajöhettünk. Plébánosunk prédikációjában utalt az ima csodás gyógyító erejére.
Harmadik csoda.
Vejem megszervezte az egy hónapos gondos rehabilitációt a budapesti Irgalmas Kórházban. Itt tudtuk meg, hogy a kiváló felszereltségű osztrák klinika egész testre vonatkozó radiológiai vizsgálata a sok baleseti sérülésen túl kimutatott egy korábbi eredetű daganatot az orrüregben. Feleségem már hónapok óta tervezte az orrából olykor véres váladék kivizsgálását. Így amin egyre visszatérő ereje engedte felkerestük a szakorvost. Letaglózó diagnózisa szerint sürgős arcműtétre van szükség mert a daganat rákos is lehet. Bár a többszöri sebész mintavétel ugyan nem mutatott rossz indulatú daganatot, akár hatórás műtétre kellett igent mondani. A korábban összeverbuválódott számtalan jótevő imahadjárata új erőre kapott. Az sikeres műtét és a vérpótlás végül „csak” négy óráig tartott. Kiemelték a jóindulatú daganatot. Feleségem újra todott orrán kereszutül rendben lélegezni. Az orvos igazat adott:
”érdemes volt imádkozni, lehet hálát adni”.
Az intenzív osztály rendkívül együtt érző orvosai, nővérei aggodalmas arca (a fejhez, testhez csatlakozó számtalan cső és vezeték és a duruzsoló műszerek) mellett szívszorító lassan teltek az órák, majd napok. Orvos vejem azonnal kapcsolatba lépett telefonon az operáló és intenzív osztályos orvosokkal, de jósolni senki se mert. Egyre több ima, szentmise, könyörgés ostromolta az eget, a Szentcsaládot. Feleségem egy hét után hirtelen sokkal jobban lett, pár órával azután hogy az ügyeletes orvos még hosszú intenzív kezelést és végtag bénulást prognosztizált. Elméje kitisztult, tudta mozgatni végtagjait, mosolyogva beszélt velünk. Könnyezve adtunk hálát a csodás változásért. Nagyon sok jó ember imája, az orvosokat is meglepően, igen gyors javulást hozott. Pár nap múlva már járókerettel sétáltunk a folyosón és a tizennegyedik napon megjött a Máltai Szeretetszolgálat mentője. Hazajöhettünk. Plébánosunk prédikációban hívta fel a figyelmet az ima csodás gyógyító erejére.
