A házasság az egész magyarságnak fontos.

HÁZASSÁG HETE NAGYVÁRADON

Nagyváradon vacsorával, alapos beszélgetési lehetőséggel egybekötött előadással, közös szentmisével várják a házasságukat megerősíteni, felfrissíteni vagy csak kicsit másabb élményekkel megélni vágyó párokat. Az idei rendezvénysorozathoz a nagyváradi esperesség, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Plébánia a következő programokkal kapcsolódik be.

Február 14-én, pénteken 19 és 21 óra között elegáns gyertyafényes vacsorára várják a házasokat, amelynek mottója “Tápláld a kapcsolatodat!..a szerelem íze”. A menü mellé közös élményeket főznek ki, sok sok meglepetéssel! A vacsora előzetes regisztrációhoz kötött a hely befogadóképessége miatt, jelentkezni a plébániákon vagy a 0770-102-113 -as telefonszámon lehet.

Helyszín: Posticum, Teiului u. 26.

 

Február 15-én, szombat 18.00 órakor a Szent László Római Katolikus Líceum kápolnájában a “Házaspárok útja- a házasság szentségének életre váltása” címmel tartanak különleges estét. A házasságápolás egyik szép módja lehet, ha a párok részt vesznek ezen az alkalmon és felidézik- átbeszélik a már közösen megtett útjukat, az átélt örömöket, nehézségeket, áttekintik a rájuk váró feladatokat, és rápillantanak a mai élethelyzetük legfontosabb kihívásaira.

Helyszín: Partenie Cosma u.5-7.

A harmadik program az egész egyházmegyére kiterjed: február 16-án a plébániákon a szentmise közös megünneplése után a plébánosok megáldják a házaspárokat, akik megújíthatják házassági fogadalmukat.

A Nagyváradi Szent László Plebánián az ünnepi szentmise febr.16-án 11 órakor kezdődik.

Helyszín:  Primariei u.9.

 

A Gyermek- és Családbarát Alkotó Műhely egyedülálló könyvet jelentetett meg a népességfogyás megállításáról

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A HÁZASSÁG SZENTSÉGÉNEK MÉLY MONDANIVALÓJA

(Részletek Dr. Tomka Ferenc egyetemi tanár „Házasság, papság és Eucharisztia” c. - az MKPK házában 2019. IV. 25-én tartott – előadásából.

 

 

………..”

Lássuk először a Házasság és Eukarisztia kapcsolatát.

Az utóbbi években többször elmélyülve a házasság szentségének titkában, meg kell vallanom, hogy ez egy új mélységben jelent meg előttem is. És ez még tovább mélyült a jelen témát elmélkedve, illetve az után kutatva.

A házasság szentségének mély mondanivalóját nemcsak a házaspárok, a családok nem ismerik a maga teljességében, hanem gyakran a lelkipásztorok sem. Annak talán lényegi oka, hogy szentség mélyebb titkai kevéssé tudták átjárni egyházunk szemléletét, hogy ez mélyen hívő és az egyházban elkötelezett párokat tételez fel (legalábbis a jegyesoktatásban). Márpedig a templomi házasságra készülő párok többsége a házasság előtt együtt él, csekély hit-csírákkal rendelkezik; többen nem azért kérnek templomi esküvőt, mert teljességgel el akarnak köteleződni az egyházban…………….

a) A szentségi házasság titkának több dimenziója

Egyházunk, illetve a szentírás több dimenzióban mutatja be a szentségi házasság valóságát, mert az valóban egy sokdimenziós isteni misztérium; és ebben kapcsolódik szorosan az Eukarisztia titkához. Lássuk az egyháznak és AL-nak legfontosabb tanításait a házasság szentségével kapcsolatban.

 (A Szeretet Öröme (Amoris Laetitia=AL) Ferenc pápa apostoli buzdítása, mely össze foglalja a Szent II. János Pál pápa idejében zajlott első  családszinódus (1980), a püspöki szinódust összefoglaló pápai buzdítás, a Familiaris Consortio (FC) és a 2013-2015-ös család szinódusok anyagát.)

A házasság jele annak a szeretetnek, amellyel Krisztus szereti egyházát (Ef 5,21-32)

Szent Pál szavai világítják meg a házasság mélységes titkát: „Férfiak, szeressétek feleségeteket, amint Krisztus szerette az egyházat, és föláldozta magát érte… Így szeresse a férj is feleségét, mint saját testét (és az asszony tisztelje férjét). Nagy ez a titok, és én Krisztusra és az egyházra vonatkoztatom.” (Ef 5,25-33)

E szavak első olvasásra szimbolikusnak tűnhetnek. Nyilvánvalóan azt akarják mondani, hogy a házastársak olyan kapcsolatban legyenek egymással, amilyen kapcsolatban Krisztus áll az egyházzal, Krisztus pedig életét adta (adja) egyházáért.

A hasonlat érthetőbbé válik, ha eszünkbe idézzük, előbb az Ószövetséget, melyben már sokszor megjelenik a kép, hogy Isten úgy szereti népet, mint egy vőlegény a menyasszonyát (Iz 62,4-5; vö. Én, Oz 1,2; Ez 16 és 23; Én). A nép vagy a hívő méltó válasza pedig Isten szeretetére csak az, hogy ő is úgy szereti Istent, mint a menyasszony a vőlegényét. Az Újszövetség ugyancsak sokszor hasonlítja Krisztusnak és az egyháznak kapcsolatát a jegyesi vagy házastársi kapcsolathoz. A jelenések könyvében az Egyház úgy jelenik meg, mint „a vőlegényének fölékesített mennyasszony” (21,3), Majd az angyal megmutatja a szerzőnek „a mennyasszonyt, aki a Bárány jegyese” (21,9). Itt is látjuk tehát az Egyházat, a menyasszonyt, akiért a Bárány, a vőlegény, életét adta. Itt jelenik meg a beteljesülése annak, amiről Szent Pál beszél: hogy a férfi (vőlegény) úgy szeresse feleségét, amint Krisztus szerette és szereti menyasszonyát, az egyházat.

A katolikus teológia tehát a Páli szavakra is alapozza látását a házasság szentségéről. A házasok arra kapnak kegyelmet a szentségben, hogy egy életen át úgy szeressék egymást, ahogy Krisztus szerette egyházát. – Ebben a házastársi szeretetben titokzatos módon megjelenik Krisztusnak az egyház iránti szeretete. S ez az a szeretet, amely az eukarisztiában megjelenik, írja II. János Pál pápa (Mulieris dignitatem 26), majd Benedek pápa is az eukarisztiáról szóló zsinati levelében (SC 27)

b) A házasság és a család „szentségi valóság”

Az egyház nemcsak a házasságot nevezi szentségnek, hanem az eggyé vált házastársakat és a családot is szentségi valóságnak tartja!

– Hogy ez mit jelent, annak megértéséhez fel kell idéznünk, hogy az egyház a vatikáni zsinat óta nemcsak hét szentségről beszél, hanem többről. – A szentséget így határozzuk meg: egy Krisztustól (vagy Krisztus tanítása alapján az egyháztól) meghatározott jel, amely nemcsak jelzi a krisztusi kegyelmet, hanem valamiképp tartalmazza és közvetíti is azt, a hívő felvevő számára. Szentség (vagy „analóg” szentség, azaz a szentséghez hasonló valóság) az, amely ugyancsak egyrészt jelzi Isten kegyelmi jelenlétét, másészt meg is jeleníti a jelzett kegyelmet, magát Istent. A mondottak alapján világos, hogy a szentségi házasságban élő pár és család is „szentségi” valóság.

Mert ha Jézus az egyház minden kis csoportjának megígérte: „ahol ketten vagy hárman összejönnek (egyek) az én nevemben, én ott vagyok közöttük” (Mt,18,20), akkor ez a legsajátosabban igaz lehet ez a hívő házasra majd családra vonatkozóan. Hiszen a házasság egy külön szentséggel is megszentelte azt, hogy ők Jézus nevében „összejöttek”. – Amikor pedig szeretik egymás, és ezáltal Jézus élően jelen van köztük, akkor megvalósul életükben a másik nagy ígéret: meg fogják őket ismerni Istent arról, hogy szeretik egymás (Vö. Jn 13,35; 17,20).

Vagyis a keresztény házasok titka, hogy közöttük lehet Jézus, és a szentség által megerősített szeretetükkel jelezni tudják a világnak az Ő jelenlétét, – azt a szeretetet, amellyel Jézus szerette egyházát.

Ma az ő küldetésüknek vallja az Egyház, hogy megvalósuljon életükben a „titok”, amelyről Szent Pál beszél: hogy a szentségi kegyelem által megszentelt szeretetükben megjelenjék az a szeretet, amellyel Jézus szerette egyházát (vö. Ef 5,25-33); és így tanúi legyenek a jézusi szeretetnek, illetve magának az egyháznak. Ilyen alapon is nevezi korunkban az egyház a családot kis-egyháznak…

c) A házasság titka

Szent II. János-Pál, majd Benedek pápa arra mutat rá, hogy a házasság e titka analóg az Eukarisztia titkával: II. János Pál pápa több alkalommal is beszélt az Eucharisztia jegyesi jellegéről, és a házasság szentségével való különleges kapcsolatáról:² Benedek pápa így ír: „Az Eucharisztia különleges kapcsolatot mutat a házasságban egyesült férfi és nő szeretetével. A kölcsönös házassági odaadásnak, melyet a férj és a feleség Krisztusban egymásnak ajándékoz, s mely az életnek és a szerelemnek a közösségébe állítja őket, eucharisztikus dimenziója van. Amint Szent Pál teológiájában a házastársi szeretet a szentségi jele Krisztus Egyháza iránti szeretetének, melynek csúcspontja a kereszt (vö. Ef 5,31-32); ugyanez a valósága az Eucharisztia titkának.”³

Az Amotis Laetitia így fogalmaz: „A házasság „eukarisztikus útja” „a szentmisén való közös részvételben éri a csúcspontját, főként vasárnaponként. Jézus kopogtat a család ajtaján, hogy megossza vele az eucharisztikus vacsorát (vö. Jel 3,20). Ekkor ugyanis a házastársak mindig megpecsételhetik a húsvéti szövetséget, amely egyesítette őket, és tükrözik azt a szövetséget, amelyet Isten az emberiséggel pecsételt meg a kereszten. Az Eucharisztia az újszövetség szentsége, amelyben megjelenik Krisztus megváltó műve (vö. Lk 22,20). Így megmutatkoznak azok a mély kötelékek, amelyek összekapcsolják a házas életet és az Eucharisztiát. Az eucharisztikus táplálék erő és ösztönzés ahhoz, hogy a házassági szövetséget minden nap úgy éljék meg, mint „család-egyházat”. (AL 318)

Ez azt is jelenti, hogy a házasság, a család igazi-természetfeletti életét az Eukarisztia által, az Eukarisztiából táplálkozva, az Eukarisztia lelkületét megélve nyeri el. S ekkor lesz a család valóban kis Egyház: az Egyház titkának s egyben az Eukarisztia titkának megélője és megjelenítője a világban.

A házasság szentsége „felszenteli” a párt

Már a II. Vatikáni zsinat így fogalmazott, hogy a házasság szentségében a pár valamiképpen hasonlóan felszentelődik küldetésére (GS 48), amint egy papjelöltet pappá szentel a püspök. Ferenc pápa családlevele így fogalmaz: „A házastársak mintegy fölszenteltetnek, és sajátos kegyelmet kapnak, hogy ezáltal építsék Krisztus testét, és ’család-egyházat’ alkossanak.” (67) A házaspár, hasonlóképpen a paphoz, rendkívüli kegyelmekben és küldetésben részesül. – „A házasság kegyelme a keresztségi kegyelemben gyökerezik” – „A keresztség valósítja meg minden személy alapvető szövetségét Krisztussal az egyházban”. A keresztségben a keresztény valamiképp felszentelődik, hogy Krisztus hordozója, tanúja legyen. A házasság szentsége új módon szenteli fel a párt, hogy ők most már ne egyenként, hanem házaspárként éljék meg a keresztségben kapott kegyelmet (73; FC 49-50).

– A házasság szentsége nem „magán-ügy”. A zsinat előtti egyházban háttérbe szorult a communio, a közösség dimenziója, inkább az individuális szempontokra került a hangsúly. Az összes szentségre inkább úgy tekintettek, mint amelyek megszentelik az egyént. Háttérbe szorult a Szentírás alapvető szemlélete, mely szerint minden szentség az egyháznak, Krisztus testének építésére szolgál.

A szentség közösségi-egyházias voltát húzza alá néhány új előírás a házassággal kapcsolatban: A latin egyház korábbi szemlélete szerint a házasság megkötésekor a szentség kiszolgáltatói maguk a házasságot kötő férfi és nő, akik Isten előtt kifejezik életre szóló önátadásukat. Mivel a keresztségben megszentelődtek, és most Isten hívására akarnak válaszolni, az Úr megáldja a házasságot kifejező szándékukat, imájukat. Házasságuk így szükség esetén pap nélkül is érvényes lehetne (KEK 1623). – Újabban azonban egyházunk – a fentiek értelmében –beszél arról, hogy a házasságkötés során a felek nemcsak egymásnak tesznek ígéretet, hanem az egyháznak is. Megígérik, hogy az egyház élő és tanúságtevő tagjai akarnak lenni: előbb, mint házaspár, majd, mint család. Ezért az egyház ma fontosnak tartja, hogy a házasságkötés ünneplésében is fejeződjék ki az egyházzal való kapcsolat. Ezért szükséges a felszentelt lelkipásztor közreműködése és áldása, és ezért vált előírássá, hogy a házasságot a templomban kell kötni⁴ (vö. 1118.c.) – és (ahogy már a Liturgikus Konstitúció előírta) ez lehetőleg szentmise keretében történjék (SC 98). Az egyházzal való egység itt szentségileg megjelenik, illetve megerősítést kap és megvalósul, ha az Eukarisztiához kapcsoltan kötik a házasságot.

………………

A házasok-családok segítésével kapcsolatban az AL megállapítja: hogy a családok pasztorációjának fő szereplői legyenek maguk a családok! Azaz ők ne pusztán a család-pasztoráció „tárgyai” legyenek, hanem váljanak ennek főszereplőivé, „alanyaivá” (AL 200). Küldetésük mindenekelőtt, hogy tudatára jussanak e kegyelemre való „felszenteltségüknek” (AL 67), és életük tanúsítsa, hogy ők, mint házaspár és család, Krisztus és az Egyház Eukarisztikus szeretetkapcsolatát, valamint ennek örömét hivatottak megjeleníteni: – Küldetésük van továbbá a többi családokhoz és házasságra készülőkhöz, valamint különösen a sérült házasságok segítésére.”

A teljes írás eredetileg a Magyar Katolikus Családegyesület https://katcsal.hu/ honlapján jelent meg.

  

1JÖVŐNK A GYERMEK
Adalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához I.
Kivonat a tanulmánykötetből

 

2018
 Kiadja: Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely
További információk: www.plusz1baba.hu
A javaslatokat, megjegyzéseket az alábbi címen várjuk: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

 

 

3Vezetői összefoglaló

 

  

Magyarország 2010 óta élen jár a családok támogatásában. Megindult egy olyan folyamat, amely hosszú évtizedek után utat nyithat a nemzet újjászületéséhez. Bár a népességfogyás megállítása még egy előttünk álló feladat, az új parlamenti ciklusban eljött az ideje a családok helyének, szere-pének újragondolására a társadalmi-gazdasági folyamatokban.

 

 1. Napjaink népesedési mutatói további cselekvésre sarkallnak. A jelenlegi termékenységi szint stabilizálódása vagy csökkenése — reális feltételezések szerint — az országot egyre meredekebb demográfiai lejtő felé vinné, amely tovább gyorsuló népességfogyással és a lakosság radikális elöregedésével járna.

 

 2. Egyszerű becslés alapján, 70 éves átlagéletkorral számolva, évente 130–140 ezer újszülöttre lenne szükségünk a 9–10 milliós lélekszám fenntartásához, illetve az infrastruktúra és az intézmény-rendszer gazdaságos működtetéséhez. Ezt a célt kellene elérnünk.

 

 3. A negatív kimenetelű forgatókönyvek számbavétele a népesedés- és családpolitika újragondolását teszi szükségessé. A kedvezőtlen trend megfordításában az időtényező meghatározó jelen-tőségű. A következő 1–2 évben még lehetőségünk van egy eredményes program megvalósí-tására

 

 4. A szülőképes kor felső határán van az utolsó, jelentős létszámú generáció, amely képes lehet a fenntarthatóságot biztosító utódnemzedék (a harmadik hullám) elindítására. A korosztály női tagjainak száma évente várhatóan kb. 5 ezer fővel csökken.

 

 5. Az eddigi családpolitikai intézkedések, bár növelték a termékenységet, nem vezettek trendváltáshoz. Egy rövid, közép és hosszú távú, átfogó, sokoldalú nemzeti népesedési, család- és közösségfejlesztési stratégiára van szükség a nemzet jövőjének biztosításához. Egy ilyen terv kidolgozásának most értek meg a feltételei. 6. A téma hazai és nemzetközi szakértői között vannak, akik a népességszám hosszú távú biztosításához a migrációt is kívánatosnak tartják. Mi, a bevándorlás támogatása helyett, fontosabbnak véljük a gyermekvállalási kedv elősegítését.

 

 7. Az elmúlt időszak családbarát intézkedéseinek iránya kedvező, mégis azt kell látnunk, hogy nem érték el a kívánt hatást. A 2010-ben hivatalba lépett kormány nyolc tárgykörben összesen 39 intézkedéssel javította a családok helyzetét, támogatta a gyermeknevelést, a kisbabák világra hozatalát (EMMI 2017: 105), a támogatás összege 8 év alatt több mint a kétszeresére, a GDP-n be-lüli aránya pedig 3,5%-ról 4,8%-ra emelkedett. Ezen elismerésre méltó intézkedések után a kor-mányzat előtt még számos születésösztönző program lehetősége áll.

 

 8. Megközelítésünk két sarokköve az elkerülhetetlen szemléletváltás igénye és a transzdiszcipli-naritás. Szakértői műhelyünk, a Barankovics Alapítvány támogatásával több mint 200 szakember közreműködésével három éve dolgozik a probléma föltárásán és megoldási javaslatok kidolgozá sán.

 

 Tagjaink a legkülönbözőbb tudományterületekről érkeztek, így elemzéseink a pszichológia, a szociológia, a szociálpszichológia, a közgazdaságtan, a neveléstudomány, a statisztika, a demográfia,a teológia, a filozófia és más szakterületek által feltárt jelenségekre együttesen támaszkodnak.

 

 9. A népesedés kérdése megközelítésünkben nem pusztán „demográfiai” téma, hanem c s a l á d - és társadalomlélektani, társadalomszervezési, társadalompedagógiai, teológiai feladat,amely a szülőpár és a közösségi védőháló szellemi, lelki állapotától a gazdasági feltételekig a probléma sokrétű megértését igényli.

 

 10.Júniusban megtartott konferenciánk után e g y  á t f o g ó  t a n u l m á n y k ö-
t e t t e l   j e l e n t k e z ü n k, a m e l y  h a m a r o s a n  m e g v á s á r o l h a t ó   l e s z  a  k ö n y v e s b o l t o k b a n .

 

Eddig is folyamatosan tettünk javaslatokat a kormány illetékeseinek, amelyek közül számos már beépült az döntési folyamatokba (családok éve, népességkutató intézet, nemzeti konzultáció stb.).

 

 11.A gyermekvállalást és a családstabilitást befolyásoló tényezőket szélesebb spektrumban értelmezük az eddigi szakirodalomnál. A személyek és családok döntéseiben meghatározó jelentőséget tulajdonítunk a személyes múlt történéseinek, a családtagok és a családok belső minőségének, a jelen életfeltételeinek, és a jövőben várható eseményeknek.

 

 12.Mivel a szülőképes korosztály létszáma évről évre jelentősen csökken, szakértői műhelyünk a leg-sürgősebb feladatnak a 35 éves kort betöltött, nagy létszámú generációk megkérdezését látta, annak érdekében, hogy megtudjuk, mire lenne szükségük még egy gyermek vállalásához.

 

 13.Parlamenti megbízásra, a Nézőpont Kutató Intézet közreműködésével 2017-ben reprezentatív vizsgálatot végeztünk. A kutatás megállapításai szerint a 35–44 éves korosztály 25%-a, közel 400 ezer fő egyértelműen szeretne még egy gyermeket. A szükséges intézkedések gyors megvalósítása esetén ez – néhány év távlatában –, a jelenleg várható létszámon felül további nagyszámú újszülöttet (100–120 ezergyermeket) jelenthetne.

 

 14. Javaslatainkat rangsorolva egy ütemtervbe illesztettük, kiválasztva azokat, amelyek a legkisebb befektetéssel, a legrövidebb idő alatt, a legnagyobb eredményességgel vezethetők be. Ezek sze-rint az egyik legerőteljesebb hatás a „Hivatásos Szülők” életpályamodellel, majd a transzfer-hatások miatt a nyugdíjkiegészítéssel és a „Nemzeti Lakásprogrammal” érhető el.

 

 15. A részletesen kidolgozott „Hivatásos Szülők” életpályamodell szerint azok, akik hajlandók legalább három gyermeket törvényben meghatározandó feltételek szerint vállalni, méltányos jövedelmet kapnának, és képzési folyamatban vennének részt, amelyhez egy lokális családvédelmi támogatás járulna.

 

 16.Kutatásunk megerősítette, hogy jelentős társadalmi igény van a „Hivatásos Szülők”életpálya-modell bevezetésére. Egyszerre tudunk támaszkodni tehát a kormányzat eltökélt családpolitikájára és a társadalomban meglévő igényekre.1 A kiadvány a Jövőnk a gyermek. Adalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához I. című tanulmánykötet összefoglalása. A kötetet – amely hamarosan megjelenik a könyvesboltokban – Báger Gusztáv és Benda József szerkesztette. Írta, illetve a műhelymunkában részt vett több mint 200 szakértő.

 

51. A program aktualitása
Napjaink népesedési jelenségei alapos átgondolást igényelnek. Ha változtatni akarunk a kedvezőtlen tendenciákon,újra kell gondolnunk az élet forrásának, a család működésének feltételrendszerét. A demográfiai helyzetünket sokan vizsgál-ták az elmúlt évtizedekben, számos javaslat és intézkedés született a trend befolyásolására, ám ezek a mai napig nem változtatták meg a reálfolyamatokat. A számszerű eredmények felmutatásához az okok mély megértésére és komplex, átfogó, sokrétű stratégiára van szükség. Tanulmányunkban ezért elsősorban azt vizsgáljuk, hogy milyen okok játszanak szerepet a kedvezőtlen népesedési viszonyaink alakulásában, lehetséges-e, és hogyan, a népességfogyás megállítása, és ha igen, milyen eszközrendszer áll ehhez rendelkezésünkre. Javaslatainkban a termékenység javításának új lehetőségeivel és módszereivel foglalkozunk. Feltételezésünk szerint a javaslatok megfontolása és ütemes bevezetése 1–2 éven belül dimenzióváltást hozhat a termékenység alakulásában. Nyilvánvaló, hogy a gyermekvállalás elsősorban két ember, a házaspár legszemélyesebb döntése. Az egyik legfontosabb társadalompolitikai feladat, hogy a személyes vágyakat, kíván-ságokat egyeztesse a társadalom perspektivikus igényeivel, a személyes érdekeket szinergiába hozza a nemzet érdekeivel, helyreállítsa a magánérdek és a közjó viszonylatában évtizedekkel ezelőtt megbomlott egyensúlyt. További célirányos intézkedések hiányában fel-gyorsuló mértékű népességcsökkenés várható. Olyan társadalmi, települési és családi környezet megteremtésére van szükség, amely száműzi a hitetlenséget, a tehetetlenséget, a bizalmatlanságot, és amely felébreszti közösségeink és családjaink önfejlesztő, öngyógyító erejét. A Szakértői Műhely szeretne közreműködni egy határozott, számszerűen tervezhető és ellenőrizhető hosszú távú népesedési stratégia ki-alakításában, amely tudományos megalapozott-sága mellett széleskörű politikai és társadalmi támogatást is élvez. A következő években a legnagyobb létszámú évjáratok 35%-kal lesznek kevesebben. Az időté-nyezőnek tehát meghatározó szerepe van a sikeres beavatkozásban. Csak a következő egykétévben van esély egy fordulatot felmutató program megvalósítására. Munkacsoportunk több mint 200 önkéntesközreműködésével azért jött létre, hogy megtaláljuk a hazánkat (is) érintő demográfiai kihívás gyökereit, társadalmi hátterét, és ennek ismeretében egy olyan összetett, eredményt hozó stratégiai terv kidolgozásához kezdjünk hozzá, amely a megoldásokra, sőt az új lépésekre fókuszál. A folyamat egyik eredménye ez a rövid áttekintés a problémák vélelmezett okairól és a megoldási javaslatokról. Az itt közölt megállapítások széleskörű szakirodalmi elemzését a hamarosan megjelenő terjedelmes tanulmánykötet tartalmazza, melynek kiadása folyamatban van. Ebben az összefoglalóban áttekintjük a társadalmi kihívás legfontosabb tényezőit, és a megoldási javaslatokat, várható eredményességük szerint rangsorolva. Három ütemet valószínűsítve bemutatjuk a gyors beavatkozást feltételező akciótervek azon elemeit, amelyekről úgy véljük, hogy pár évenbelül meghozhatják a várt eredményeket, és ennek érdekében – a teljesség igénye nélkül – felvázolunk néhány komplex stratégiai javaslatot.

További részletek a www.plusz1baba.hu oldalon találhatók.

 

2TartalomVezetői összefoglaló .......................................................................................................................................31. A program aktualitása .............................................................................................................................52. A kihívás, helyzetkép ...............................................................................................................................62.1. A születések számának alakulása ....................................................................................................62.2. Várható trendek ................................................................................................................................72.3. Megoldási kísérletek, a beavatkozások eredményessége ..............................................................82.4. A folyamatok hátterében a szocializáció áll ..................................................................................92.5. A kisgyermekkori fejlődés pszichoneurológiája.............................................................................92.6. Társadalompszichológiai folyamatok ............................................................................................102.7. Gyermekintézményi ellátás csecsemőkorban ...............................................................................113. Az alkotási folyamat ..............................................................................................................................124. A Szakértői Műhely javaslatai ...............................................................................................................134.1. Demográfiai stratégia kidolgozása ................................................................................................134.2. Család- és Közösségfejlesztő Minisztérium ..................................................................................144.3. A „Hivatásos Szülők” (HISZÜK) életpályamodell .........................................................................164.4. A gyermeknevelés elismerése a nyugdíjban .................................................................................174.5. Nemzeti lakásprogram ....................................................................................................................174.6. Szülőkötvény ....................................................................................................................................184.7. A gyermekvállalás ösztönzése adócsökkentéssel.........................................................................184.8. A gazdasági értéklánc újragondolása ............................................................................................194.9. Társadalombiztosítási kötvény.......................................................................................................194.10. A társadalombiztosítás finanszírozása ........................................................................................195. Várható eredmények .............................................................................................................................21Hivatkozások ................................................................................................................................................22Melléklet .......................................................................................................................................................23

3Vezetői összefoglalóMagyarország 2010 óta élen jár a családok támogatásában. Megindult egy olyan folyamat, amely hosszú évtizedek után utat nyithat a nemzet újjászületéséhez. Bár a népességfogyás megállítása még egy előttünk álló feladat, az új parlamenti ciklusban eljött az ideje a családok helyének, szere-pének újragondolására a társadalmi-gazdasági folyamatokban. 1. Napjaink népesedési mutatói további cselekvésre sarkallnak. A jelenlegi termékenységi szint stabilizálódása vagy csökkenése — reális feltételezések szerint — az országot egyre meredekebb demográfiai lejtő felé vinné, amely tovább gyorsuló népességfogyással és a lakosság radikális elöregedésével járna. 2. Egyszerű becslés alapján, 70 éves átlagéletkorral számolva, évente 130–140 ezer újszülöttre lenne szükségünk a 9–10 milliós lélekszám fenntartásához, illetve az infrastruktúra és az intézmény-rendszer gazdaságos működtetéséhez. Ezt a célt kellene elérnünk. 3. A negatív kimenetelű forgatókönyvek számbavétele a népesedés- és családpolitika újragondolá-sát teszi szükségessé. A kedvezőtlen trend megfordításában az időtényező meghatározó jelen-tőségű. A következő 1–2 évben még lehetőségünkvan egy eredményes program megvalósí-tására.4. A szülőképes kor felső határán van az utolsó, jelentős létszámú generáció, amely képes lehet a fenntarthatóságot biztosító utódnemzedék (a harmadik hullám) elindítására. A korosztály női tagjainak száma évente várhatóan kb. 5 ezer fővel csökken. 5. Az eddigi családpolitikai intézkedések, bár növelték a termékenységet, nem vezettek trendvál-táshoz. Egy rövid, közép és hosszú távú, átfogó, sokoldalúnemzeti népesedési, család- és közösségfejlesztési stratégiára van szükség a nemzet jövőjének biztosításához. Egy ilyen terv kidolgozásának most értek meg a feltételei. 6. A téma hazai és nemzetközi szakértői között vannak, akik a népességszám hosszú távú biztosí-tásához a migrációt is kívánatosnak tartják. Mi, a bevándorlás támogatása helyett, fontosabbnak véljük a gyermekvállalási kedv elősegítését.7. Az elmúlt időszak családbarát intézkedéseinek iránya kedvező, mégis azt kell látnunk, hogy nem érték el a kívánt hatást. A 2010-ben hivatalba lépett kormány nyolc tárgykörben összesen 39 intézkedéssel javította a családok helyzetét, támogatta a gyermeknevelést, a kisbabák világra hozatalát (EMMI 2017: 105), a támogatás összege 8 év alatt több mint a kétszeresére, a GDP-n be-lüli aránya pedig 3,5%-ról 4,8%-ra emelkedett. Ezen elismerésre méltó intézkedések után a kor-mányzat előtt még számos születésösztönző program lehetősége áll.8. Megközelítésünk két sarokköve az elkerülhetetlen szemléletváltás igénye és a transzdiszcipli-naritás. Szakértői műhelyünk, a Barankovics Alapítvány támogatásával több mint 200 szakember közreműködésével három éve dolgozik a probléma föltárásán és megoldási javaslatok kidolgozá-

4JÖVŐNK A GYERMEKAdalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához I. sán.1 Tagjaink a legkülönbözőbb tudományterületekről érkeztek, így elemzéseink a pszichológia, a szociológia, a szociálpszichológia, a közgazdaságtan, a neveléstudomány, a statisztika, a demográfia,a teológia, a filozófia és más szakterületek által feltárt jelenségekre együttesen támaszkodnak.9. A népesedés kérdése megközelítésünkben nem pusztán „demográfiai” téma, hanem c s a l á d - és társadalomlélektani, társadalomszervezési, társadalompedagógiai, teológiai feladat,amely a szülőpár és a közösségi védőháló szellemi, lelki állapotától a gazdasági feltételekig a probléma sokrétű megértését igényli. 10.Júniusban megtartott konferenci ánk utáne g y á t f o g ó t a n u l m á n y k ö t e t t e l j e l e n t k e z ü n k, a m e l y h a m a r o s a n m e g v á s á r o l h a t ó l e s z a k ö n y v e s b o l t o k b a n . E d d i g i s f o l y a m a t o s a n t e t t ü n k j a-vaslatokat a kormány illetékeseinek, amelyek közül számos már beépült az döntési folyamatokba (családok éve, népességkutató intézet, nemzeti konzultáció stb.). 11.A gyermekvállalást és a családstabilitást befolyásoló tényezőket szélesebb spektrumban értelmez-zük az eddigi szakirodalomnál. A személyek és családok döntéseiben meghatározó jelentőséget tu-lajdonítunk a személyes múlt történéseinek, a családtagok és a családok belső minőségének, a jelen életfeltételeinek, és a jövőben várható eseményeknek.12.Mivel a szülőképes korosztály létszáma évről évre jelentősen csökken, szakértői műhelyünk a leg-sürgősebb feladatnak a35 éves kort betöltött, nagy létszámú generációk megkérdezését látta, annak érdekében, hogy megtudjuk, mire lenne szükségük még egy gyermek vállalásához. 13.Parlamenti megbízásra, a Nézőpont Kutató Intézet közreműködésével 2017-ben reprezentatív vizsgálatot végeztünk. A kutatás megállapításai szerint a 35–44 éves korosztály 25%-a, közel 400 ezer fő egyértelműen szeretne még egy gyermeket. A szükséges intézkedések gyors megvaló-sítása esetén ez – néhány év távlatában –, a jelenleg várható létszámon felül további nagyszámú újszülöttet (100–120 ezergyermeket) jelenthetne. 14. Javaslatainkat rangsorolva egy ütemtervbe illesztettük, kiválasztva azokat, amelyek a legkisebb befektetéssel, a legrövidebb idő alatt, a legnagyobb eredményességgel vezethetők be. Ezek sze-rint az egyik legerőteljesebb hatás a „Hivatásos Szülők” életpályamodellel, majd a transzfer-hatások miatt a nyugdíjkiegészítéssel és a „Nemzeti Lakásprogrammal” érhető el. 15. A részletesen kidolgozott „Hivatásos Szülők” életpályamodell szerint azok, akik hajlandók leg-alább három gyermeket törvényben meghatározandó feltételek szerint vállalni, méltányos jöve-delmet kapnának, és képzési folyamatban vennének részt, amelyhez egy lokális családvédelmi támogatás járulna. 16.Kutatásunk megerősítette, hogy jelentős társadalmi igény van a „Hivatásos Szülők”életpálya-modell bevezetésére. Egyszerre tudunk támaszkodni tehát a kormányzat eltökélt családpoliti-kájára és a társadalomban meglévő igényekre.1 A kiadvány a Jövőnk a gyermek. Adalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához I. című tanulmánykö-tet összefoglalása. A kötetet – amely hamarosan megjelenik a könyvesboltokban – Báger Gusztáv és Benda József szerkesztette. Írta, illetve a műhelymunkában részt vett több mint 200 szakértő.