Böjte Csaba

A házasságból ki lehet zárni az életet?

"  Már maga a kérdés is értelmetlen, de jogos, mert tudom, hogy sokan megteszik ezt a képtelenséget...

...Az lenne a természetes, hogy a nő is azért szépítse, csinosítsa magát, hogy mint a virág, illatozó, szép és bomló legyen, hogy odaajándékozza magát és a szerelmes ölelésből, boldog egymásra találásból újabb, mélyebb szeretet szülessen, vágyíva vágyott élet fakadjon, és ne terméketlen virág maradjon.

...Ha lehetőségem lenne a gyermekáldást elutasító házaspárokkal leülni és beszélgetni, nem mondanék semmi rosszat, csak egyszerűen elmesélném örömeimet...

...Mise után átmentünk az ebédlőbe, én a helyemre, az asztalfőre ültem, körülöttem a sok asztalnál helyet foglalt a nagy családom, több mint száz gyermek és a kedves nevelők. Előttük párolgott a finom húsleves a fehér abroszon és elénekeltük az asztali áldást, megköszönve a Mindenhatónak a betevő falatot.

  Leültem és elkezdtek potyogni a könnyeim: oly szép volt, olyan jó volt az asztalfőn ülni, és jóságosan gondoskodni nagycsaládom testi, lelki, szellemi szükségleteiről. a szívemet hihetetlen férfiúi büszkeség töltötte el, mert jó dolog gondoskodni családunkról, jó dolog az asztalfőre ülni, és családfői feladatunkat felemelt fővel, büszkén teljesíteni. Jó látni a párolgó levest kanalazó, kacagó nagycsaládot, jó tudni azt, hogy a meleg étel, a tiszta, szép ruha, a jókedv az én becsületes munkám gyümölcse. Akkor úgy éreztem, ha csak egyetlen ilyen percet élhetek át, már azért is érdemes volt megszületnem.

Isten ugyanezt a büszke férfiúi örömöt szeretné minden férjnek felkínálni."

(Út a Végtelenbe Csaba testvért gondolatai Isten ajándékairól: A házasság szentsége - az emberi szeretet bölcsője)