Jövőnk a gyermek

  

1JÖVŐNK A GYERMEK
Adalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához I.
Kivonat a tanulmánykötetből

 

2018
 Kiadja: Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely
További információk: www.plusz1baba.hu
A javaslatokat, megjegyzéseket az alábbi címen várjuk: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

 

 

3Vezetői összefoglaló

 

  

Magyarország 2010 óta élen jár a családok támogatásában. Megindult egy olyan folyamat, amely hosszú évtizedek után utat nyithat a nemzet újjászületéséhez. Bár a népességfogyás megállítása még egy előttünk álló feladat, az új parlamenti ciklusban eljött az ideje a családok helyének, szere-pének újragondolására a társadalmi-gazdasági folyamatokban.

 

 1. Napjaink népesedési mutatói további cselekvésre sarkallnak. A jelenlegi termékenységi szint stabilizálódása vagy csökkenése — reális feltételezések szerint — az országot egyre meredekebb demográfiai lejtő felé vinné, amely tovább gyorsuló népességfogyással és a lakosság radikális elöregedésével járna.

 

 2. Egyszerű becslés alapján, 70 éves átlagéletkorral számolva, évente 130–140 ezer újszülöttre lenne szükségünk a 9–10 milliós lélekszám fenntartásához, illetve az infrastruktúra és az intézmény-rendszer gazdaságos működtetéséhez. Ezt a célt kellene elérnünk.

 

 3. A negatív kimenetelű forgatókönyvek számbavétele a népesedés- és családpolitika újragondolását teszi szükségessé. A kedvezőtlen trend megfordításában az időtényező meghatározó jelen-tőségű. A következő 1–2 évben még lehetőségünk van egy eredményes program megvalósí-tására

 

 4. A szülőképes kor felső határán van az utolsó, jelentős létszámú generáció, amely képes lehet a fenntarthatóságot biztosító utódnemzedék (a harmadik hullám) elindítására. A korosztály női tagjainak száma évente várhatóan kb. 5 ezer fővel csökken.

 

 5. Az eddigi családpolitikai intézkedések, bár növelték a termékenységet, nem vezettek trendváltáshoz. Egy rövid, közép és hosszú távú, átfogó, sokoldalú nemzeti népesedési, család- és közösségfejlesztési stratégiára van szükség a nemzet jövőjének biztosításához. Egy ilyen terv kidolgozásának most értek meg a feltételei. 6. A téma hazai és nemzetközi szakértői között vannak, akik a népességszám hosszú távú biztosításához a migrációt is kívánatosnak tartják. Mi, a bevándorlás támogatása helyett, fontosabbnak véljük a gyermekvállalási kedv elősegítését.

 

 7. Az elmúlt időszak családbarát intézkedéseinek iránya kedvező, mégis azt kell látnunk, hogy nem érték el a kívánt hatást. A 2010-ben hivatalba lépett kormány nyolc tárgykörben összesen 39 intézkedéssel javította a családok helyzetét, támogatta a gyermeknevelést, a kisbabák világra hozatalát (EMMI 2017: 105), a támogatás összege 8 év alatt több mint a kétszeresére, a GDP-n be-lüli aránya pedig 3,5%-ról 4,8%-ra emelkedett. Ezen elismerésre méltó intézkedések után a kor-mányzat előtt még számos születésösztönző program lehetősége áll.

 

 8. Megközelítésünk két sarokköve az elkerülhetetlen szemléletváltás igénye és a transzdiszcipli-naritás. Szakértői műhelyünk, a Barankovics Alapítvány támogatásával több mint 200 szakember közreműködésével három éve dolgozik a probléma föltárásán és megoldási javaslatok kidolgozá sán.

 

 Tagjaink a legkülönbözőbb tudományterületekről érkeztek, így elemzéseink a pszichológia, a szociológia, a szociálpszichológia, a közgazdaságtan, a neveléstudomány, a statisztika, a demográfia,a teológia, a filozófia és más szakterületek által feltárt jelenségekre együttesen támaszkodnak.

 

 9. A népesedés kérdése megközelítésünkben nem pusztán „demográfiai” téma, hanem c s a l á d - és társadalomlélektani, társadalomszervezési, társadalompedagógiai, teológiai feladat,amely a szülőpár és a közösségi védőháló szellemi, lelki állapotától a gazdasági feltételekig a probléma sokrétű megértését igényli.

 

 10.Júniusban megtartott konferenciánk után e g y  á t f o g ó  t a n u l m á n y k ö-
t e t t e l   j e l e n t k e z ü n k, a m e l y  h a m a r o s a n  m e g v á s á r o l h a t ó   l e s z  a  k ö n y v e s b o l t o k b a n .

 

Eddig is folyamatosan tettünk javaslatokat a kormány illetékeseinek, amelyek közül számos már beépült az döntési folyamatokba (családok éve, népességkutató intézet, nemzeti konzultáció stb.).

 

 11.A gyermekvállalást és a családstabilitást befolyásoló tényezőket szélesebb spektrumban értelmezük az eddigi szakirodalomnál. A személyek és családok döntéseiben meghatározó jelentőséget tulajdonítunk a személyes múlt történéseinek, a családtagok és a családok belső minőségének, a jelen életfeltételeinek, és a jövőben várható eseményeknek.

 

 12.Mivel a szülőképes korosztály létszáma évről évre jelentősen csökken, szakértői műhelyünk a leg-sürgősebb feladatnak a 35 éves kort betöltött, nagy létszámú generációk megkérdezését látta, annak érdekében, hogy megtudjuk, mire lenne szükségük még egy gyermek vállalásához.

 

 13.Parlamenti megbízásra, a Nézőpont Kutató Intézet közreműködésével 2017-ben reprezentatív vizsgálatot végeztünk. A kutatás megállapításai szerint a 35–44 éves korosztály 25%-a, közel 400 ezer fő egyértelműen szeretne még egy gyermeket. A szükséges intézkedések gyors megvalósítása esetén ez – néhány év távlatában –, a jelenleg várható létszámon felül további nagyszámú újszülöttet (100–120 ezergyermeket) jelenthetne.

 

 14. Javaslatainkat rangsorolva egy ütemtervbe illesztettük, kiválasztva azokat, amelyek a legkisebb befektetéssel, a legrövidebb idő alatt, a legnagyobb eredményességgel vezethetők be. Ezek sze-rint az egyik legerőteljesebb hatás a „Hivatásos Szülők” életpályamodellel, majd a transzfer-hatások miatt a nyugdíjkiegészítéssel és a „Nemzeti Lakásprogrammal” érhető el.

 

 15. A részletesen kidolgozott „Hivatásos Szülők” életpályamodell szerint azok, akik hajlandók legalább három gyermeket törvényben meghatározandó feltételek szerint vállalni, méltányos jövedelmet kapnának, és képzési folyamatban vennének részt, amelyhez egy lokális családvédelmi támogatás járulna.

 

 16.Kutatásunk megerősítette, hogy jelentős társadalmi igény van a „Hivatásos Szülők”életpálya-modell bevezetésére. Egyszerre tudunk támaszkodni tehát a kormányzat eltökélt családpolitikájára és a társadalomban meglévő igényekre.1 A kiadvány a Jövőnk a gyermek. Adalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához I. című tanulmánykötet összefoglalása. A kötetet – amely hamarosan megjelenik a könyvesboltokban – Báger Gusztáv és Benda József szerkesztette. Írta, illetve a műhelymunkában részt vett több mint 200 szakértő.

 

51. A program aktualitása
Napjaink népesedési jelenségei alapos átgondolást igényelnek. Ha változtatni akarunk a kedvezőtlen tendenciákon,újra kell gondolnunk az élet forrásának, a család működésének feltételrendszerét. A demográfiai helyzetünket sokan vizsgál-ták az elmúlt évtizedekben, számos javaslat és intézkedés született a trend befolyásolására, ám ezek a mai napig nem változtatták meg a reálfolyamatokat. A számszerű eredmények felmutatásához az okok mély megértésére és komplex, átfogó, sokrétű stratégiára van szükség. Tanulmányunkban ezért elsősorban azt vizsgáljuk, hogy milyen okok játszanak szerepet a kedvezőtlen népesedési viszonyaink alakulásában, lehetséges-e, és hogyan, a népességfogyás megállítása, és ha igen, milyen eszközrendszer áll ehhez rendelkezésünkre. Javaslatainkban a termékenység javításának új lehetőségeivel és módszereivel foglalkozunk. Feltételezésünk szerint a javaslatok megfontolása és ütemes bevezetése 1–2 éven belül dimenzióváltást hozhat a termékenység alakulásában. Nyilvánvaló, hogy a gyermekvállalás elsősorban két ember, a házaspár legszemélyesebb döntése. Az egyik legfontosabb társadalompolitikai feladat, hogy a személyes vágyakat, kíván-ságokat egyeztesse a társadalom perspektivikus igényeivel, a személyes érdekeket szinergiába hozza a nemzet érdekeivel, helyreállítsa a magánérdek és a közjó viszonylatában évtizedekkel ezelőtt megbomlott egyensúlyt. További célirányos intézkedések hiányában fel-gyorsuló mértékű népességcsökkenés várható. Olyan társadalmi, települési és családi környezet megteremtésére van szükség, amely száműzi a hitetlenséget, a tehetetlenséget, a bizalmatlanságot, és amely felébreszti közösségeink és családjaink önfejlesztő, öngyógyító erejét. A Szakértői Műhely szeretne közreműködni egy határozott, számszerűen tervezhető és ellenőrizhető hosszú távú népesedési stratégia ki-alakításában, amely tudományos megalapozott-sága mellett széleskörű politikai és társadalmi támogatást is élvez. A következő években a legnagyobb létszámú évjáratok 35%-kal lesznek kevesebben. Az időté-nyezőnek tehát meghatározó szerepe van a sikeres beavatkozásban. Csak a következő egykétévben van esély egy fordulatot felmutató program megvalósítására. Munkacsoportunk több mint 200 önkéntesközreműködésével azért jött létre, hogy megtaláljuk a hazánkat (is) érintő demográfiai kihívás gyökereit, társadalmi hátterét, és ennek ismeretében egy olyan összetett, eredményt hozó stratégiai terv kidolgozásához kezdjünk hozzá, amely a megoldásokra, sőt az új lépésekre fókuszál. A folyamat egyik eredménye ez a rövid áttekintés a problémák vélelmezett okairól és a megoldási javaslatokról. Az itt közölt megállapítások széleskörű szakirodalmi elemzését a hamarosan megjelenő terjedelmes tanulmánykötet tartalmazza, melynek kiadása folyamatban van. Ebben az összefoglalóban áttekintjük a társadalmi kihívás legfontosabb tényezőit, és a megoldási javaslatokat, várható eredményességük szerint rangsorolva. Három ütemet valószínűsítve bemutatjuk a gyors beavatkozást feltételező akciótervek azon elemeit, amelyekről úgy véljük, hogy pár évenbelül meghozhatják a várt eredményeket, és ennek érdekében – a teljesség igénye nélkül – felvázolunk néhány komplex stratégiai javaslatot.

További részletek a www.plusz1baba.hu oldalon találhatók.

 

2TartalomVezetői összefoglaló .......................................................................................................................................31. A program aktualitása .............................................................................................................................52. A kihívás, helyzetkép ...............................................................................................................................62.1. A születések számának alakulása ....................................................................................................62.2. Várható trendek ................................................................................................................................72.3. Megoldási kísérletek, a beavatkozások eredményessége ..............................................................82.4. A folyamatok hátterében a szocializáció áll ..................................................................................92.5. A kisgyermekkori fejlődés pszichoneurológiája.............................................................................92.6. Társadalompszichológiai folyamatok ............................................................................................102.7. Gyermekintézményi ellátás csecsemőkorban ...............................................................................113. Az alkotási folyamat ..............................................................................................................................124. A Szakértői Műhely javaslatai ...............................................................................................................134.1. Demográfiai stratégia kidolgozása ................................................................................................134.2. Család- és Közösségfejlesztő Minisztérium ..................................................................................144.3. A „Hivatásos Szülők” (HISZÜK) életpályamodell .........................................................................164.4. A gyermeknevelés elismerése a nyugdíjban .................................................................................174.5. Nemzeti lakásprogram ....................................................................................................................174.6. Szülőkötvény ....................................................................................................................................184.7. A gyermekvállalás ösztönzése adócsökkentéssel.........................................................................184.8. A gazdasági értéklánc újragondolása ............................................................................................194.9. Társadalombiztosítási kötvény.......................................................................................................194.10. A társadalombiztosítás finanszírozása ........................................................................................195. Várható eredmények .............................................................................................................................21Hivatkozások ................................................................................................................................................22Melléklet .......................................................................................................................................................23

3Vezetői összefoglalóMagyarország 2010 óta élen jár a családok támogatásában. Megindult egy olyan folyamat, amely hosszú évtizedek után utat nyithat a nemzet újjászületéséhez. Bár a népességfogyás megállítása még egy előttünk álló feladat, az új parlamenti ciklusban eljött az ideje a családok helyének, szere-pének újragondolására a társadalmi-gazdasági folyamatokban. 1. Napjaink népesedési mutatói további cselekvésre sarkallnak. A jelenlegi termékenységi szint stabilizálódása vagy csökkenése — reális feltételezések szerint — az országot egyre meredekebb demográfiai lejtő felé vinné, amely tovább gyorsuló népességfogyással és a lakosság radikális elöregedésével járna. 2. Egyszerű becslés alapján, 70 éves átlagéletkorral számolva, évente 130–140 ezer újszülöttre lenne szükségünk a 9–10 milliós lélekszám fenntartásához, illetve az infrastruktúra és az intézmény-rendszer gazdaságos működtetéséhez. Ezt a célt kellene elérnünk. 3. A negatív kimenetelű forgatókönyvek számbavétele a népesedés- és családpolitika újragondolá-sát teszi szükségessé. A kedvezőtlen trend megfordításában az időtényező meghatározó jelen-tőségű. A következő 1–2 évben még lehetőségünkvan egy eredményes program megvalósí-tására.4. A szülőképes kor felső határán van az utolsó, jelentős létszámú generáció, amely képes lehet a fenntarthatóságot biztosító utódnemzedék (a harmadik hullám) elindítására. A korosztály női tagjainak száma évente várhatóan kb. 5 ezer fővel csökken. 5. Az eddigi családpolitikai intézkedések, bár növelték a termékenységet, nem vezettek trendvál-táshoz. Egy rövid, közép és hosszú távú, átfogó, sokoldalúnemzeti népesedési, család- és közösségfejlesztési stratégiára van szükség a nemzet jövőjének biztosításához. Egy ilyen terv kidolgozásának most értek meg a feltételei. 6. A téma hazai és nemzetközi szakértői között vannak, akik a népességszám hosszú távú biztosí-tásához a migrációt is kívánatosnak tartják. Mi, a bevándorlás támogatása helyett, fontosabbnak véljük a gyermekvállalási kedv elősegítését.7. Az elmúlt időszak családbarát intézkedéseinek iránya kedvező, mégis azt kell látnunk, hogy nem érték el a kívánt hatást. A 2010-ben hivatalba lépett kormány nyolc tárgykörben összesen 39 intézkedéssel javította a családok helyzetét, támogatta a gyermeknevelést, a kisbabák világra hozatalát (EMMI 2017: 105), a támogatás összege 8 év alatt több mint a kétszeresére, a GDP-n be-lüli aránya pedig 3,5%-ról 4,8%-ra emelkedett. Ezen elismerésre méltó intézkedések után a kor-mányzat előtt még számos születésösztönző program lehetősége áll.8. Megközelítésünk két sarokköve az elkerülhetetlen szemléletváltás igénye és a transzdiszcipli-naritás. Szakértői műhelyünk, a Barankovics Alapítvány támogatásával több mint 200 szakember közreműködésével három éve dolgozik a probléma föltárásán és megoldási javaslatok kidolgozá-

4JÖVŐNK A GYERMEKAdalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához I. sán.1 Tagjaink a legkülönbözőbb tudományterületekről érkeztek, így elemzéseink a pszichológia, a szociológia, a szociálpszichológia, a közgazdaságtan, a neveléstudomány, a statisztika, a demográfia,a teológia, a filozófia és más szakterületek által feltárt jelenségekre együttesen támaszkodnak.9. A népesedés kérdése megközelítésünkben nem pusztán „demográfiai” téma, hanem c s a l á d - és társadalomlélektani, társadalomszervezési, társadalompedagógiai, teológiai feladat,amely a szülőpár és a közösségi védőháló szellemi, lelki állapotától a gazdasági feltételekig a probléma sokrétű megértését igényli. 10.Júniusban megtartott konferenci ánk utáne g y á t f o g ó t a n u l m á n y k ö t e t t e l j e l e n t k e z ü n k, a m e l y h a m a r o s a n m e g v á s á r o l h a t ó l e s z a k ö n y v e s b o l t o k b a n . E d d i g i s f o l y a m a t o s a n t e t t ü n k j a-vaslatokat a kormány illetékeseinek, amelyek közül számos már beépült az döntési folyamatokba (családok éve, népességkutató intézet, nemzeti konzultáció stb.). 11.A gyermekvállalást és a családstabilitást befolyásoló tényezőket szélesebb spektrumban értelmez-zük az eddigi szakirodalomnál. A személyek és családok döntéseiben meghatározó jelentőséget tu-lajdonítunk a személyes múlt történéseinek, a családtagok és a családok belső minőségének, a jelen életfeltételeinek, és a jövőben várható eseményeknek.12.Mivel a szülőképes korosztály létszáma évről évre jelentősen csökken, szakértői műhelyünk a leg-sürgősebb feladatnak a35 éves kort betöltött, nagy létszámú generációk megkérdezését látta, annak érdekében, hogy megtudjuk, mire lenne szükségük még egy gyermek vállalásához. 13.Parlamenti megbízásra, a Nézőpont Kutató Intézet közreműködésével 2017-ben reprezentatív vizsgálatot végeztünk. A kutatás megállapításai szerint a 35–44 éves korosztály 25%-a, közel 400 ezer fő egyértelműen szeretne még egy gyermeket. A szükséges intézkedések gyors megvaló-sítása esetén ez – néhány év távlatában –, a jelenleg várható létszámon felül további nagyszámú újszülöttet (100–120 ezergyermeket) jelenthetne. 14. Javaslatainkat rangsorolva egy ütemtervbe illesztettük, kiválasztva azokat, amelyek a legkisebb befektetéssel, a legrövidebb idő alatt, a legnagyobb eredményességgel vezethetők be. Ezek sze-rint az egyik legerőteljesebb hatás a „Hivatásos Szülők” életpályamodellel, majd a transzfer-hatások miatt a nyugdíjkiegészítéssel és a „Nemzeti Lakásprogrammal” érhető el. 15. A részletesen kidolgozott „Hivatásos Szülők” életpályamodell szerint azok, akik hajlandók leg-alább három gyermeket törvényben meghatározandó feltételek szerint vállalni, méltányos jöve-delmet kapnának, és képzési folyamatban vennének részt, amelyhez egy lokális családvédelmi támogatás járulna. 16.Kutatásunk megerősítette, hogy jelentős társadalmi igény van a „Hivatásos Szülők”életpálya-modell bevezetésére. Egyszerre tudunk támaszkodni tehát a kormányzat eltökélt családpoliti-kájára és a társadalomban meglévő igényekre.1 A kiadvány a Jövőnk a gyermek. Adalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához I. című tanulmánykö-tet összefoglalása. A kötetet – amely hamarosan megjelenik a könyvesboltokban – Báger Gusztáv és Benda József szerkesztette. Írta, illetve a műhelymunkában részt vett több mint 200 szakértő.