Amoris laetitia

2016 április 8-án a Szentszék Sajtótermében bemutatták Ferenc pápa Amoris laetitia (A szeretet öröme) kezdetű apostoli buzdítását, melynek ismertetésére a Magyar Kurír Török Csaba teológust, az Esztergomi Hittudományi Főiskola oktatóját kérte fel. Az elemzés egyes részletei az alábbiakban olvashatók. 

Amoris laetitia – IV. rész: A családok valósága és kihívásai (2. fejezet)

….(A család jelen helyzete)

Növekszik az individualizmus veszélye, amelyhez hozzájárul még korunk túlhajtott ritmusa, a stressz, a kulturális és társadalmi hatások, „amelyek veszélyeztetik a tartós döntések lehetőségét” (33).
– Minderre nem reagálhatunk úgy, hogy feladjuk értékeinket, s alkalmazkodunk a morális és emberi hanyatláshoz (akár a divatot követve, akár kisebbrendűségi érzés által hajtva) (35). Alázatos és realista módon kell átadnunk ebben a világban a keresztény meggyőződést (36).
– „Sokáig azt hittük, hogy ha csakis a doktrinális, bioetikai és morális kérdéseket hangsúlyozzuk, még ha eközben nem is motiválunk a kegyelemre való megnyílásra, már elég támogatást adtunk a családoknak” (37). Hála illet minden családot, ami élete jó példájával tanúságot tett az evangéliumról…

Amoris laetitia – VII. rész: A termékennyé váló szeretet (5. fejezet)

A Teremtés könyve első lapjai óta tudjuk, hogy az ember megalkotása, férfiként és nőként való létbe hívása elválaszthatatlan az élet átadására vonatkozó isteni áldástól. Az ősi névmagyarázat szerint Éva azt jelenti: anya. Az első emberpár viszonya így lényegileg hordozza az istenképűségnek ezt az egészen sajátos szintjét: az életadó szeretet áldását és titkát. Nem egyszerűen fajunk biológiai túléléséről, genetikai állományunk átörökítéséről van itt szó. „A család nemcsak a nemzés helye, hanem az élet befogadásáé is: az életé, amely Isten ajándékaként érkezik. (…)

…A megszületett gyermekekkel kapcsolatban pedig kibontakozik az apaság és az anyaság máshoz nem fogható öröme. A szöveg idézi a pápa 2015. január 7-i katekézisét: „Az anyák az legerősebb ellenszerek az önző individualizmus terjedésével szemben. (…) Ők tesznek tanúságot az élet szépségéről” (174). Az apák szerepét még hangsúlyosabbá teszi, hogy – sajnos – apa nélküli társadalmakban élünk. „Végül már mintha a férfi mivoltot kérdőjeleznék meg. (…) Az atyai jelenlét, még az apa tekintélye is” alá van aknázva (176). Pedig „Isten azért helyezi az apát a családba, férfiasságának értékes jellemvonásaival, hogy »közel legyen feleségéhez, osztozzon vele mindenben (…) és legyen közel a gyermekekhez növekedésükben (…)

…A családban megélt termékeny szeretetnek társadalmi kisugárzása van, tanúságot tesz, segít megmutatni, hogyan élhetjük meg teljes értékűen a nemcsak lelki, de testi szeretetet is….